Egy senior fejlesztő karrierútja: Interjú a legrégebb óta nálunk dolgozó magyar kollégával
A fejlesztői karrierút számos kihívást és lehetőséget rejt magában. Ezt jól példázza senior fejlesztőnk, Krisz története, aki a TOPdesk magyar irodájának harmadik alkalmazottja volt, és azóta is meghatározó alakja a csapatnak. Krisz 2009-ben csatlakozott hozzánk, és az elmúlt több mint egy évtizedben számos projektben vett részt, amelyek során rengeteg tapasztalatot szerzett. Ebben az interjúban megosztja velünk, mi motiválta, hogyan sikerült kitartania, és milyen tanácsai vannak a junior fejlesztők számára.
Mi vonzott ide junior fejlesztőként, és mi az, ami seniorként is itt tart?
Kezdetben sokféle állással próbálkoztam, és rájöttem, hogy inkább olyan munkára hegyezem ki a tudásom, ami igazán érdekel. A Java fejlesztés volt a célom, mert úgy gondoltam, hogy ha vissza is utasítanak, legalább olyasmivel foglalkoztam, amit szeretek.
A TOPdesk különösen felkeltette az érdeklődésemet, mivel akkoriban Hollandiában a legjobb munkáltatónak választották. Az interjúztatási módszerük is más volt: nemcsak a szakmai tudásomra, hanem a személyiségemre is nagy hangsúlyt fektettek. Ez nagyon tetszett, mert úgy éreztem, hogy a kollégáim is hasonló értékrend alapján kerülnek be, és jobban tudunk majd együtt dolgozni.
Az elmúlt 15 évben a folyamatos tanulás, az “emberszagú” kultúra és a kollégák tartottak itt. A cég azon képessége, hogy egyensúlyt tud teremteni a szakmai tudás és a személyiségi tényezők között, mindig is meghatározó volt számomra. Bár voltak változások, a cég megtartotta a színvonalát és erős pozícióját Magyarországon.
Volt olyan emlékezetes pillanat vagy projekt, amire különösen büszke vagy?
Három projektet említenék:
SSP (Self Service Portal) bevezetése: Ezt eredetileg egy csapat kapta meg, majd kiderült, hogy ez egy óriási felület. Egy olyan keretrendszert építettünk, amelynek mi adtuk a gerincét, és egy módot, ahogy a csapatok meg tudják tölteni tartalommal. Az incidensmenedzsment csapat incidens tartalmat, a változásmenedzsment csapat pedig változással kapcsolatos tartalmakat köthetett be. Hosszú projekt volt, de az ügyfelek jól fogadták.
Frontend Guild megalapítása: Ez tulajdonképpen egy munkakör átalakítás volt. Azt akartam elérni, hogy a csapattagok bátran kérjenek segítséget, mert azt tapasztaltam, hogy nem teszik. Csak akkor kérnek, ha már “ég a ház”. Így bármikor elérhetővé váltam számukra. Ez pár év alatt egy teljes Guilddé, majd egy 4 fős, teljes munkaidős csapattá alakult, amely autonóm módon működött tovább, így mindennap azt csináltuk, amit reggel megbeszéltünk. Ez egyszerre jelentett szabadságot, de ugyanakkor rengeteg felelősséget is.
Design System csapat: Bár újrahasználható komponenseken jó nyolc éve dolgoztunk, igazán az utóbbi három évben jöttünk lendületbe a Design System csapat megalapításával. Mára az új felhasználói felületek az általunk készített elemekből építkeznek. Ezzel jelentősen növeltük a konzisztenciát, és a fejlesztők hatékonyabban tudtak a komponensekkel dolgozni a különböző projekteken. A Design System fejlesztése több évig tartott. Kezdetben egyszerű CSS-megoldásokkal próbálkoztunk, de ahogy a projekt nőtt, professzionális konzulensek bevonásával sikerült egy tartós, egységes rendszert létrehozni. A Design System célja, hogy minden fejlesztő ugyanazokat az elemeket használja, hasonlóan ahhoz, ahogy egy IKEA bútorokból álló szobát építünk fel. Ez a folyamat megtanított arra, hogy az alapokat stabilan kell felépíteni, hogy hosszú távon is fenntartható legyen a munka.
"Megígértem magamnak, hogy fel fogok mondani, ha azon kapom magam, hogy monotonná válnak a napi feladataim. A családomnak felelősséggel tartozom abból a szempontból, hogy nem veszíthetem el a munkaerőpiaci értékemet. Egy fejlesztő nagyon hamar redundánssá válik, ha éveken keresztül csak ismételgeti a dolgait. Az utóbbi 15 évben viszont közel sem futottam ki a TOPdesknél a releváns dolgok tanulásából, így folyamatosan tudtam fejlődni."
- Krisz, senior fejlesztő
Mint senior fejlesztő, mi volt a legnagyobb kihívás, amivel szembesültél a munkád során? Hogyan sikerült megoldani?
A legnagyobb kihívás az volt, hogy elérjük a csapatok közötti bizalmat és együttműködést. Korábban sok csapat megégette magát azon, hogy támaszkodott valamire, amit mások csináltak, és amikor azt kivezették, magával rántotta azokat is, akik ráépültek. Ilyen környezetben elérni, hogy megbízzanak a Design System működésében és a munkánkban, évekig tartott. Fontos volt, hogy a csapatok jól együttműködjenek, minimalizálják a hétköznapi döntéseket, és folyamatosan figyeljék, hogyan dolgoznak.
Mi a legnagyobb dolog, amit itt tanultál, és amit magaddal viszel a karriered további részére?
“Do the simplest thing that could possibly work”: Egy bonyolult rendszert építünk, ami időnként vacakol. Sokszor nagy a kísértés, hogy “járó motorral” próbáljuk rendbe rakni. Fontos, hogy értsük meg a problémát, amin éppen dolgozunk, és a legprimitívebb dolgokat ki tudjuk “kicsiben” próbálni. Amikor ott működik, akkor kiterjeszthetjük a megoldást a nagy rendszerre.
“Sharpen your axe before starting the woodchopping”: Sokszor a csapatok előrohannak az ügyfélértékteremtés zászlaja alatt, és nem fektetnek be hatékonyságnövelő dolgokba. Az alapoknak jól kell meglenniük, hogy ne hulljunk szét fél év múlva.
“There are many ways to build things that work”: Sokat finomodott a látásom a tekintetben, hogy ne ragaszkodjak a berögzült folyamatokhoz, hanem nyitott legyek többféle megoldásra is. Úgy látom, hogy jobb, ha két csapat a maga módján dolgozik, és jól körülírható, hogy néz ki a projektjük, mire van szükségük, mi az outputja.
Van bármi tanácsod junior fejlesztőknek?
Azt javaslom, hogy ne várják, hogy egy cég majd megtanítja őket mindenre, hanem kezdjék el saját magukat képezni, saját projekteken dolgozni. Bármilyen kis program, alkalmazás, script jó lehet, amit valaki használ. Ezáltal jobban megértik a technikai kihívásokat, és saját maguk is megtapasztalják a kódolás eredményeit és nehézségeit.
